LORELEY - vers és kép

Következzék AMINE ajánlásával egy újabb vers és hozzá. 

Heinrich Heine: Loreley versét Gérecz Attila fordította, az illusztrációt pedig PLUMMY készítette. Fogadjátok szeretettel!

Rajz: Plummy

Heinrich Heine: LORELEY

Én nem tudom, hogy mit jelentsen;

Oly szomorú vagyok.

Egy ősi monda zúg fejemben

Mely nyugton nem hagyott.

Sötétedik, s a Rajna hűs

Szellőbe' folydogál.

A hegytetőn ragyogva tűz

Az esti napsugár.

Ott fönt a szüzek csodaszépe

Haját fésülgeti.

Csillog megannyi aranyéke

S aranyló fürtjei.

Fésülködik, s dalolgat ő.

Fésűje színarany.

A dal csodás: lenyűgöző

Melódiája van.

A kis hajón a tengerészre

Vad fájdalommal tör,

Most sziklazátonyt nem vesz észre,

Csak néz a csúcsra föl...

Hajót, hajóst a vad folyó

Elnyelt, és elsodort.

S ez - azt hiszem - a daloló

Lorelei bűne volt.

(Gérecz Attila fordítása)

Hallgassd csak meg a verset németül!!!!