Középkori járványok

A középkor kezdete és vége Európa különböző területein más-más időponthoz köthető. Körülbelül 1000 éves időszak, ami az ókort az újkortól elválasztja, a V-XV. századig, a Nyugat-Római Birodalom bukásától (476) Amerika felfedezéséig (1492) tartott. Egyes nemzetek történetírói gyakran saját történelmük korszakhatárához igazították a középkor végét. Így például előfordul, hogy a reformáció kezdetéhez (1517) kötötték.

A járványos fertőző betegségek iszonyú pusztítást vittek végbe az emberiség soraiban évszázadokon keresztül, különösen a középkorban. A járvány beköszöntekor rendszerint hatalmas rémület szállta meg a lakosságot, az ellene való védekezésnek még a legelemibb módját sem ismerték. Nem tudták, hogy mi okozza a betegségeket, és így természetesen megelőzésükre sem tehettek semmiféle intézkedést. A nép rendszerint a boszorkányokat vádolta a járványok terjesztésével. Minden olyan esemény, amely nagyobb tömegek megmozdulásával járt, (legyen az népvándorlás, hódító vagy felfedező hadjárat, keresztes háború vagy akár a legbékésebb kereskedőcsoportok karavánútja, zarándokok vándorlása) szinte biztosan megbetegedéseket is hozott magával. Kedvezett a vírus terjedésének a nagyobb tömegeket vonzó rendezvények, hiszen a közvetlen érintkezés útján a fertőzés egyik emberről könnyen terjedt a másik emberre. Nem segített a vírus elleni küzdelemben az akkori korra jellemző higiéniás viszonyok, az éhínség, a háborúk, valamint az a nagyfokú tudatlanság, amivel sok ember ezidőben rendelkezett. Már a 14. században lezajlott nagy pestisjárvány megjelenésekor létrehoztak vesztegzárakat, az elsőt Velencében, majd Raguzában. (ez 40 napos karantén volt, innen ered a karantén szó elnevezése is) Emellett a fertőzötteket megpróbálták elkülöníteni, saját otthonaikban.

Pestis

Az elmúlt századok legrettegettebb betegsége kétségtelen, hogy a pestis volt, melyet magyarul dögvésznek, döghalálnak is neveznek. Az első nagy pestisjárvány Európában - amelyről hiteles feljegyzések vannak - a 6. század közepén jelentkezett. A legiszonyatosabb pestisjárvány a 14. században dühöngött végig kontinensünkön és 25 millió embernek oltotta ki az életét. Ez a járvány Ázsiából került Európába, mindenütt "fekete halál" néven emlegették. Azt gondolták, hogy Isten haragja sújtott le a bűnös halandókra. Hazánk népességét is sokszor megviselte ez a járvány, a 14. századi szörnyű pestis sem kímélte. A betegség általában egy fertőzött állatról - például patkánybolháról - kerül át az emberre. A "fekete halál" nemegyszer megváltoztatta a hadjáratok végkifejletét, sőt birodalmak sorsát is befolyásolta.

Fekete himlő

A több, mint 60 millió ember haláláért felelős fekete himlő egyes feljegyzések szerint Európában a 6. században jelent meg, a 13-16. században azonban már visszatérő, gyilkos járványokat okozott. A középkorban a himlő annyira elterjedt az egész földrészen, főként Angliában, hogy jóformán csak kivételesen akadt olyan ember, aki ne lett volna "ragyás. A legnagyobb pusztításért azonban az Újvilágban felelős, európai hódítók hurcolták ki a betegséget az amerikai kontinensre. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a felgyógyultak rosszabb esetben megvakultak, jobbik esetben "csak" egész életükre elcsúfították őket a sebhelyek. Akkoriban a himlő nagyon súlyos, ragályos betegségnek számított, korokozóját nemcsak a beteg terjesztette, hanem az hozzátapadt a beteg környezetében lévő tárgyakhoz, eszközökhöz is. A hatékony védőoltásoknak köszönhetően azonban a himlő az egyetlen olyan fertőző betegség, amit sikerült világszerte felszámolni.

A középkor vége felé fordul elő a feljegyzésekben a szifilisz neve. Azonban nem lehetetlen, hogy már korábban is ismerték, de mivel járványosan nem fordult elő, nem tettek róla sehol említést. Valószínű, hogy Kolumbusz emberei hozták magukkal az Újvilágból az öreg kontinensre. Száz év alatt hihetetlen méreteket öltött, minden társadalmi réteget sújtva. A lepra is pusztító járvány volta a középkorban, majd a fertőzöttek száma a 16. századra meredeken zuhant. Ma már antibiotikummal kezelhető. A malária a középkor óta ismert betegség, de nagyon valószínű, hogy jóval korábban is pusztított földrészünkön. Feltehetően Afrikából származik. Egyes felvetések szerint hozzájárulhatott a Római Birodalom bukásához is. Az "angol izzadás" a késő középkorban többször is felbukkant Európában. A fertőző betegségtől joggal rettegtek, mindenféle előzmény nélkül jelent ugyanis meg, körülbelül egy nap alatt a fertőzöttek 20-50 százaléka meghalt. A történelem folyamán több influenzajárványt is feljegyeztek, az első megbízható beszámoló a 12. századból származik, persze ennél jóval korábban megjelenhetett már a betegség. Nem mindig tudták megkülönböztetni más cseppfertőzéssel terjedő betegségtől. A modern kor leghíresebb influenzajárványa 1918-ban tört ki, gyorsan elterjedt az egész világon és több mint 20 millió ember halálához vezetett. A járványt spanyolnáthának nevezték.

Az Európát sújtó járványoknak tragikus szerepük volt Amerika meghódításában is. Az európai hódítók által terjesztett járványok pusztították el az amerikai őslakosság legalább kétharmadát. Később a munkaerő pótlására szállított afrikai rabszolgákkal a malária és a sárgaláz került be az amerikai kontinensre. 

Az anyagot lecke alapján összeállította: BBB