ONLINE ÖSSZKÉP

Mondhatnám úgy is, ha szeretném ezt a szót: LELTÁR. Hiszen véget ért a tanév és ezzel véget ért egy három hónapos online tanítás is, ami kihívások elé állított minden oktatásban részt vevő cselekvőt: DIÁKOT, TANÁRT és SZÜLŐT. Mindhárom fél kihívásként élte meg ezt az elmúlt időszakot és nem csak kudarcokat, hanem nagyon fontos tapasztalatokat is össze lehetett gyűjteni az általános iskolában, és az alapfokú művészeti iskolában is. 

Árnykép: Dorián

- Vannak, akinek ez az internetes tanulás bejött. Mindig visszaküldték a leckét, mindig volt internetes kapcsolatuk, mindig tudták teljesíteni az elvárásokat. 

Ha esetleg nem, akkor pedig tudták a legfontosabbat - kérdezni. Nekik való az online iskola, kis segítséggel és támogatással akár önállóan is el tudnák végezni az iskolát, csak vizsgázniuk kellene bemenni. 

Megjegyzem, nem mindig a legjobban teljesítő gyerekek tartoznak ebbe a kategóriába...

Rajz: Lilla

- Vannak, akinek ez az online iskola nem való, de ebben a csoportban is két alkategória különíthető el, s hogy ki melyik kategóriába kerül, az bizony sok esetben a szülőkön múlik. 

Az egyik alkategóriában azok vannak, akiknek a szülei, látván a gyermekük nehézségeit, tudtak, akartak segíteni, s így a gyermek, ha nehezen is, de meg tudott kapaszkodni a digitális munkarendben. A szülő végszükség esetén még a leckét is hajlandó volt megírni annak érdekében, hogy sikerüljön gyermekének az online elvárásoknak való megfelelés. Ilyen esetben nem csak a gyerekek, de a szülők is megérdemlik a dicsérő oklevelet és a könyvjutalmat.  

Legókép: Ábel

A másik alkategóriában pedig azok vannak, akiknek ez sajnos nem sikerült. Nagyon-nagyon nehéz helyzet, mert tudom, hogy számos esetben a szülőnek volt elég baja így is, munkájában, a családfenntartásban, más bajokban, így nem lehetett elvárni, hogy segíteni tudja gyermekét és az iskolát. 

Volt sokszor olyan érzésem, hogy egyesek csúszkáltak a kategóriák között, attól függően, hogy milyen helyzetben volt az a családi közösség, ahová be voltak zárva.  

Sokat beszéltem, most nézzünk egy kis videót, a Csepeli Csemeték készítették, év végére, svéd gyermekversekből. 

Videó: Csepeli Csemeték

Mi mindent tanultunk ebből a három hónapból?

Én nagyon sok mindent. Megtanultam, hogy hogyan lehet házi feladatokat begyűjteni, hogyan lehet elérni, hogy beérkezzen mindenkitől legalább egy lecke, megtanultam legalább három új programot és platformot. (webnode blog, zoom, vimeo). 

Megtanultam, milyen nehéz kapcsolatot tartani folyamatosan egy gyerekközösséggel, hogyan lehet erőt venni saját elkeseredettségünkön és hogyan lehet erőt adni másoknak. 

Reméljük, hogy nem tér vissza ez a kényszer-online tanrend, de az is biztos, hogy aki átélte, felnőttként nosztalgiával fog visszaemlékezni ezekre a hetekre, amikor szülők, gyerekek és tanárok képernyőn keresztül tanultak az iskolában.  

                                                                                                                                               ÁBÉ

Kép: Dorián